Agincourt - 1415

2012.01.24. 13:10

A százéves háború egyik leghíresebb csatája volt az agincourt-i ütközet, amely során ismét bebizonyosodott, hogy a taktika és a tervezés képes ellensúlyozni a létszámbeli fölényt.

Előzmények:
Az 1337-ben kezdődő százéves háború során Anglia és Franciaország kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatos háborút vívott a mai francia területek északnyugati részén. A korábbi angol visszaszorulásnak V. Henrik 1413-as trónra lépése vetett véget, és segített az is, hogy a francia királyságot belharcok és egy alkalmatlan uralkodó gyengítették. Az angol király inváziót indított Normandia ellen 1415-ben, amely első lépéseként szeptember 17-én elfoglalta Harfleur erődjét, majd megindult észak, Calais felé. A király éhező seregével átkelt a Somme folyón, majd október 25-én csatára kényszerítették őket a franciák Agincourt-nál.

A szembenálló felek:
Angolok: Az angol sereget maga V. Henrik vezette, akinek a harfelur-i ostrom után körülbelül 900 nehézpáncélosa és 5000 íjásza maradt.
Franciák: A francia sereget Jean Boucicaut és Charles D'Albert vezette. A francia sereg egyes források szerint 30 ezer emberből állt, 10 ezer nehézlovas, 5 ezer számszeríjász és 15 ezer gyalogos megoszlásban.

Ütőkártyák:
Angolok: A legnagyobb létszámú egység az íjászoké volt. V. Henrik felismerte ennek a csapattestnek az erősségét, és ennek köszönheti a győzelmét. A fő fegyverük az 1,8 méter magas hosszúíj volt, amelynek hatótávolsága akár a 250 métert is elérte. Védőfelszerelést csak a jómódú íjászok viseltek, de kisebb kiegészítő fegyver mindegyiküknél volt.
Franciák: A lovagi kultúra aranykorában a francia sereg magját is a nehézlovasság alkotta. Ezek a harcosok ekkor már teljes páncélzatot viseltek, amely alatt ruhával bélelték ki a testük és a fém közötti részt. Kétkezes vagy másfélkezes kardot, buzogányt, lándzsát vagy fokost használtak a harc közben.

A csata:
A rombusz alakú harctér négy sarkát erdők borították, középen azonban 1,2 kilométer széles szántóföld húzódott, amelyet az előző esti zivatar feláztatott. Az angol sereg a csatatér déli részén, négy ember mélységben állt fel két erdő között, vegyesen páncélos gyalogosok és ék alakú íjászcsapatok. A franciák a csatatér másik oldalán sorakoztak fel, három, egymás mögött elhelyezkedő sűrű oszlopban. Elöl dárdás nehézlovasság és gyalogság, mögöttük számszeríjászok, majd egy hasonló összetételű második oszlop, végül újabb gyalogosok. Délelőtt 9 órakor megindult az angol támadás, és közel 600 métert nyomult előre az arcvonaluk, ahol kihegyezett karókat vertek a földbe. A francia lovasság erre támadást indított, de a süppedős terepen csak lassan haladtak előre. Ennek köszönhetően könnyű célpontot nyújtottak az angol íjászoknak, akik lenyilazták a közeledőket. A francia gyalogság végül elért az angol arcvonalig, és pár lépéssel visszaszorította őket, de a támadás kifulladt, és az íjaikat eldobó angolok lemészárolták őket. Az időközben megindult második francia hullámot a nyílzápor visszafordította, majd híre ment, hogy friss francia csapatok megtámadták a málhás oszlopot. Henrik parancsba adta a foglyul ejtett több ezer francia legyilkolását, nehogy az ő őrzésükkel foglalkozó katonák elvonásából hátránya származzon. A mészárlás láttára a francia sereg maradékának harci morálja összeomlott, és szétszóródtak. Henrik előtt nyitva állt az út Calais felé.


 

A következmények:
Henrik megerősítette a hatalmát Normandiában, hiszen két fontos erőd volt a kezén, így a következő években megszilárdíthatta hatalmát a területen. Később szövetséget kötött Burgundiával, majd feleségül vette Valois Katalint, így 1420-ra Rouen és Párizs is az övé lett. Henrik ezután nem sokkal viszont meghalt, és az angol belviszályok, valamint a francia megerősödés hatására végül 1453-ban helyreállt Franciaország területi egysége.

Források: Anthony Livesey: Nagy csaták, 2000
http://crowland.uw.hu/images/csata/agincourt.html

A bejegyzés trackback címe:

https://csata.blog.hu/api/trackback/id/tr53743814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HannibalBarcas 2012.03.05. 10:44:27

@mohacsi csata: Köszönöm szépen, azért még van mit fejleszteni...
süti beállítások módosítása