Szávaszentdemeter - 1523

2013.03.26. 13:53

A mohácsi csata előtt három évvel már elkeseredett harcok dúltak Magyarország déli határán a török ellen, és ekkor még sikerült legyőzni őket nyílt ütközetben.

Előzmények:
Nándorfehérvár 1521-es eleste után megnyílt az út a török számára a Duna mentén, hogy Magyarország szívébe vezessen nagyobb hadseregeket. Az egyre jobban kiürülő kincstár miatt a déli végvárvonal katonákkal ellátása akadozott, a megmaradt erősségek állapota pedig folyamatosan romlott. Az új török uralkodó Nagy Szulejmán Rodosz 1522-es elfoglalása után egy évvel indított puhatolózó hadjáratot Magyarország déli határa ellen. A végvárrendszeren ostromkísérletek, rajtaütések, fosztogatások indultak, a határ menti bégek pedig szerveződni kezdtek.Az új nándorfehérvári bég, Ferhát pasa megérkeztének hírére már Tomori Pál kalocsai érsek is sereggyűjtésbe kezdett.

A szembenálló felek:
Török sereg: A Ferhát pasa és Báli bég vezette hadsereg körülbelül 12 ezer fős lehetett, főként ruméliai (balkáni) egységekből állt.
Magyar sereg: Tomori Pál zsoldosokból, végvári vitézekből és nemesi bandériumokból álló serege körülbelül négyezer főre rúghatott.

Az ütőkártyák:
Török sereg: Ferhát seregének gerincét a szpáhik alkothatták, akik többnyire az európai nemességnek voltak megfeleltethetők. Katonai szolgálatért kaptak földbirtokot (tímár). Fegyverzetük középnehéznek volt tekinthető, lándzsát, szablyát vagy más rövidebb kézifegyvert, néha íjat használtak támadásra, védekezésül kerek pedig kerek pajzsukat. Mivel lovas egységek voltak, taktikájukat is ennek megfelelően alakították ki, főként a szárnyakon elhelyezkedve sokszor bekerítő hadműveletek részesei voltak.
Magyar sereg: Tomori főleg a harcedzett végvári alakulataiban bízhatott. Bár akadozott az ellátásuk, ezek a mokány katonák (akik sokszor szerb vagy horvát nemzetiségűek voltak) a gyalogos és a lovas hadviselésnek egyaránt mesterei voltak. Szinte minden fegyver forgatásához értettek és használtak is őket, a páncélzatuk azonban nem lehetett túl jelentős a fent említett okok miatt.

A csata:
A csata lefolyásáról nincsenek teljességgel megbízható források. A három részre tagolt török sereg a Száva mentén vonult fel, hogy kisebb várak elfoglalásával biztosítsa az utat a Szerémségen keresztül. Eközben Tomori sereg észak felől közeledett. A korábban Budán állomásozó zsoldoscsapatok mellett a környező várak őrségeit, a déli megyék nemesi felkelőit és a pécsi püspöki bandériumot is seregébe olvasztotta. Egy másik sereg is kialakult eközben, fegyverre kelt parasztok gyülekeztek a török sereg hátában. Ferhát előreküldte a dunai flottáját, hogy azok blokád alá vonják Péterváradot. Ezt a magyar naszádosok támadása verte vissza, de Tomori a fontos végvár védelmére sietett, és a sereget Bárdi István vezetése alatt hagyta. Augusztus 6-án a parasztokból álló sereg megtámadta a török flottát, amire Ferhát egyik seregteste visszafordult és szétverte a támadókat. Azonban a megfelelő időben érkező Bárdi-féle sereg rátámadt a még szétzilált törökökre és szétverte őket. A magyarok lendületből a második török seregtestet is megtámadták, és azt is legyőzték, azonban a megérkező utolsó oszmán sereg rájuk támadt, és kemény kézitusa bontakozott ki. Azonban a harcedzett magyar katonák ismét felülkerekedtek, elvágták a menekülés útját, és a megmaradt törököket a Szávába szorították.

A következmények:
Ferhát seregének nagy része odaveszett, az Isztambulba visszatérő béget pedig Szulejmán kivégeztette. A magyar sereg körülbelül 700 katonát veszített azonban arányait tekintve ez is súlyos veszteség volt, tekintve, hogy főleg a harcedzett és ütőképes végvári csapatokból kerültek ki a halottak. Három év múlva már nagyon hiányoztak az elesett magyar harcosok, hiszen a déli végvárrendszer megmaradt erősségei egymás után estek el Szulejmán előrenyomuló serege előtt, amely Mohácson keresztül egészen Budáig pusztította végig az országot.

Források:
Pálosfalvi Tamás: Nikápolytól Mohácsig 1396-1526, Zrínyi Kiadó, 2005

A bejegyzés trackback címe:

https://csata.blog.hu/api/trackback/id/tr715173627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NemNick 2013.03.27. 06:30:19

jó ez a blog, köszönet érte

minek az? 2013.03.27. 08:22:41

ment a kedvencek közé

kewcheg 2013.03.27. 08:30:48

Én nem így tudom a tévésoozatból....Szulejmán mindenhol győzött a részeges és feslett , kb. 40 éves !!! Lajossal szemben, aki egy gyaur, és a meghódított területeken pedig kórházakat ,iskolákat, bankokat alapított és mindenhol bevezette az ingyenes gázszámlát...:)

HannibalBarcas 2013.04.05. 13:58:25

NemNick és minek az? : köszönöm szépen a dicséretet, megpróbáljuk ismét felgyorsítani a blogot, hogy sűrűbben kerüljenek fel a csaták!
kewcheg: ha a tévében így láttad, akkor biztos úgy van :D De tényleg, az általa vezetett hadjáratok közül csak a Bécs elleni fogott ki rajta, ha jól emlékszem 1529-ben és 1532-ben. A többi sajnos sikeres volt. A sorozattól mondjuk én többet vártam, így az első 30 perc után nem néztem többet. Hiába, sok statisztával meg egy kis CGI-vel még Törökországban is drága filmet forgatni.

Csillagkövet 2014.02.01. 11:09:50

Erről a csatáról szól egy regény is:
Szablyák tánca
szablya.exlon.net/
süti beállítások módosítása