Marathón - i.e. 490

2011.12.24. 09:35

A történelem egyik leghíresebb csatája volt a marathóni, emléke azonban nem a görög győzelem, hanem a csata hírét Athénba vivő hírnök teljesítménye kapcsán maradt meg a nyugati világ emlékezetében.

Előzmények:
I. Dareiosz perzsa király i.e. 492-ben vezette első hadjáratát Hellász ellen, de flottája viharba került, és visszafordulni kényszerült, míg a szárazföldi haderő nagy veszteségeket szenvedett a trákok elleni harcban, így szintén visszatért Kis-Ázsiába. Mivel az ezután kezdődött tárgyalásokban a görög városállamok visszautasították a perzsák ajánlatát, miszerint alávetik magukat Dareiosznak, a keleti birodalom újabb támadást intézett i.e. 490-ben a görög területek ellen. A perzsa expanziós sereg végigpusztította Naxosz és Euboia szigetét, majd partra szálltak a marathóni síkon, ahol Athén városállam serege várt az összecsapásra.

A szembenálló seregek:
Perzsák: A támadó perzsa sereget Datisz és Artaphrenész, I. Dareiosz családtagjai vezették. A sereg körülbelül 25 ezer fős lehetett, gyalogos és lovas íjászokból, és a meghódított területek harcosaiból álltak.
Athén: A görög sereget Kallimakhosz vezette, aki 10 ezer athéni és ezer plateia-i nehézgyalogosnak parancsolt. A győztes taktika kiötlője azonban alvezére, Miltiadész volt.

Ütőkártyák:
Perzsák: A perzsa sereg fő erejét az íjászok alkották, ezen belül is a gyors mozgású lovasok. Ezek a harcosok gerilla módjára, gyorsan rácsaptak az ellenségre, majd visszavonultak, hogy ismét alkalmas pozíciót keressenek a nyilaik kilövésére. A nehézkes görög gyalogság ellen hatásos fegyvernek tűntek.
Athén: A görögök teljes serege hoplitákból, nehézfegyverzetű gyalogosokból állt. A hoplita felsőtestét és lábszárát páncél védte, míg a teste többi részét bronzpajzsával tudta megóvni. Legfőbb fegyvere a hosszú lándzsa volt, amelyet az úgynevezett phalanx alakzatba tömörülve, egyként mozogva tudtak a legjobban kihasználni.

A csata:
A partraszállás után a perzsák kiválasztották a számukra legkedvezőbb terepet, egy széles síkságot, amely kedvezőnek tűnt a döntő fontosságú lovas harcmodor szempontjából. Miután kialakultak a csatarendek, a két hadsereg pár napig tétlenül szemlélte egymást. A perzsák valószínűleg az utazás fáradalmait pihenték ki, a görögök pedig nyilván a kevdező alkalomra vártak a túlerő megtámadására. Erre akkor mutatkozott esély, amikor Miltiadész fülest kapott, hogy a perzsa lovasok nincsenek a helyükön, mivel éppen az itatást végzik. Az éjszaka leple alatt hadrendbe szedte csapatait, majd napkeltekor a görög sereg futva támadásba lendült. Az előretolt, vékony arcvonallal rendelkező perzsa gyalogságot könnyen bekerítették a szervezett athéni csapatok, majd megindult a véres közelharc. A görög sereg jobbszárnyát Kallimakhosz vitte a csatába, az elnyújtott arcvonalnak köszönhetően azonban középen csak pár sor mélységben álltak a katonák. Középen ennek megfelelően a perzsák áttörtek, de a szárnyakon felülkerekedő athéni sereg végül összeroppantotta őket. A gyors támadásnak köszönhetően a perzsák nem használhatták ki legfőbb fegyvereiket, az íjakat és hajítódárdákat, és feltűnő a lovasság hiánya is. Ennek magyarázata az itatás lehet, vagy egy másik teória szerint az, hogy kezdték behajózni őket, hogy a görögöket megkerülve támadják meg Athént. Mindenesetre a görög stratégia tökéletesen bevált, az athéni seregből csupán 192 ember esett el. Valószínű, hogy a perzsák vesztesége sem lehetett katasztrofális, arra mindenesetre elég volt, hogy hazatérésre kényszerítse őket.



A következmények:

A perzsák visszavonultak, és legközelebb csak tíz év múlva támadtak, akkor is elsősorban Athén ellen. A görög városállam sokat tanult az ütközetből, többek között azt, hogy erős hajóhaddal is megfékezhető a perzsa invázió.

Források: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khaf/0/5306/marathon.htm
http://www.tankonyvtar.hu/historia-1990-01/historia-1990-01

A bejegyzés trackback címe:

https://csata.blog.hu/api/trackback/id/tr403492873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.