A rendkívül véres rozgonyi csata egy új korszakot nyitott meg Magyarország történetében, egy olyan uralkodóház időszakát, akik gazdaságilag felemelték a sokat sínylődött népet.

Előzmények:
Az Árpád-kor végeztével az anarchiába süllyedt Magyarországon több jelentkező is akadt a magyar trónra, míg az ország nagy része kiskirályok uralma alatt állt. Anjou I. Károly, az 1310-ben megkoronázott uralkodó legfontosabb feladata az uralmának megszilárdítása volt, és ehhez le kellett győznie az oligarchákat. Az elszigetelten harcoló tartományurakkal egymás után számolt le. 1311-ben kedvező alkalom nyílt rá, hogy a rendkívül nagy hatalommal bíró Csák Máté és az Abák ellen vonuljon, amikor a fellázadó kassai polgárok megölték Aba Amádét. A király a polgárok pártjára állt, így az Abák kénytelenek voltak aláírni egy megalázó békeszerződést, amelyet azonban szinte rögtön utána meg is szegtek, és Kassa ellen vonultak. I. Károly seregével Sáros vára alá vonult, de Csák Máté serege felmentette az Abákat, és kialakultak a két fél arcvonalai Rozgony mellett.

A szembenálló seregek:
Oligarchák: Az Abák és Csák Máté serege Balassa nembéli Demeter és Aba nembéli Aba vezetésével gyülekeztek. A nagyrészt nehézlovas bandériumokból álló sereghez csatlakozott Csák Máté cseh zsoldosokból álló 1700 fős csapata.
I. Károly: A király vezette sereg nagyrészt köznemesekből állt, de főpapi és bárói bandériumok, kassai polgárok és a johannita lovagrend 1000 fős csapata is az ő oldalán harcolt.

Ütőkártyák:
Oligarchák: A koalíciós sereg legfőbb fegyvere a nehézlovasság volt. Ezek a harcosok merev páncéllemezek és láncing kombinációjából álló védőfelszerelésben, sisakban és pajzzsal harcoltak. Közelharcra alkalmas fegyverekkel, karddal, buzogánnyal, döfőlándzsával rendelkeztek.
I. Károly: A királyi sereg legfőbb fegyvere a johannita lovagrend 1000 fős csapata volt, akik a kritikus pillanatban adtak tartást a megingó seregnek. A johanniták kiválóan képzett nehézfegyverzetű lovagok voltak, akik a Szentföld elvesztése után Európában építették hatalmukat.

A csata:
A csata az oligarchák seregének frontális támadásával kezdődött, akik a létszámbeli fölényüket próbálták érvényesíteni a centrumban vívott harc során. A kezdeti sikerekre jellemző volt, hogy megkaparintották a Csák Györke által védelmezett királyi zászlót, így I. Károly a johanniták védelme alatt harcolt tovább. Azonban ez nem törte meg a királyi sereg morálját, az ellenségük viszont a nyílzáporban elvesztette mindkét fővezérét. Ebben a kritikus pillanatban avatkoztak közbe a szepesi és kassai gyalogosok, akik oldalba támadták az oligarchák hadát. A többnyire nehézlovasságból álló tartományúri sereg összetömörülve nem tudta kifejteni a lendületből származó előnyét, a gyalogság pedig szép lassan kiszorította őket a csatatérről. Mindkét oldalon szörnyű véráldozattal járt a harc, de végül a királyi had kerekedett felül.

 

A következmények:
A vezető nélkül maradt Aba-birodalom hamar összeomlott, és I. Károly megerősítette a hatalmát az északkeleti országrészben, Csák Mátét viszont annak 1321-es halálig nem tudta legyőzni. Rozgony utána  király folytatta a tartományurak letörését, és az ország gazdasági újjászervezését.

Források: http://www.magyartortenelem.eoldal.hu/cikkek/fontos-csatak-leirasa/rozgonyi-csata.html
http://egritortenesz.hu/?q=content/rozgonyi-csata

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.