Lech mező - 955

2012.04.10. 11:38

A magyar törzsek a 9. század végi Kárpát-medencei betelepülést követően német területekre folytatott kalandozó hadjáratainak végét jelentette az Augsburg melletti mezőn vívott csata.

Előzmények:
A magyarok először 933-ban, Riadénál szenvedtek kisebb vereséget a megerősödő német fejedelemségektől. Ezt követően inkább elkerülték ezeket a területeket, egészen 955-ig, amikor a bajorok támadásra biztatták Lél és Vérbulcsú vezéreket, akik jelentős sereget toboroztak. A sereg júliusban végigfosztogatta Bajorországot, majd sváb területre betörve belefogott Augsburg ostromába.

A szembenálló felek:
Németek: I. Ottó német király körülbelül nyolcezres sereget gyűjtött össze sváb, bajor, cseh és szász nehézlovasokból. Hozzájuk csatlakoztak még Dietpold, Udalrik püspök fivére augsburgi csapatai.
Magyarok: A Lél és Vérbulcsú vezette magyar sereg 10-12 ezres létszámú lehetett, nagyrészt íjász könnyűlovas.

Ütőkártyák:
Németek:
A német királyi sereg a 930-as években végrehajtott reformok után nagyrészt jól képzett nehézlovasságból állt. Egy ilyen lovag láncinget, vagy kezdetleges páncélzatot viselt sisakkal. Fegyverként lándzsát vagy két- illetve másfél kezes kardokat, esetleg buzogányokat alkalmaztak, de kisebb pajzsuk is volt. Fő erejük a zárt alakzatban végrehajtott, összehangolt támadás.
Magyarok: A magyar sereg teljes egésze könnyűlovas íjászokból állt. Többnyire bőrvértet viseltek, fő fegyverük pedig az íjuk volt. Ha közelharcra kényszerültek, szablyával, kelevézekkel és a pajzsukkal próbáltak helytállni. A magyar lovas íjászok legfőbb taktikai eleme a cselvetés volt, a színlelt menekülés, majd visszafordulásból az üldözők lenyilazása.

A csata:
Az Augsburg alá vonult magyarok először rohammal próbálták bevenni a várost, ez azonban nem sikerült, így szokatlan módon ostromgépeket ácsoltak, és ostromba kezdtek. A magyarok nem értek el túl nagy sikereket, csapataik sorra felmorzsolódtak a várfalakon. Közben I. Ottó német király hadsereget gyűjtött, és megindult Augsburg felé, aminek hírére a magyarok felhagytak az ostrommal, egy osztaguk pedig átkelt a Lech folyón, hogy a közeledő németek hátába kerüljön. Az egyik verzió szerint augusztus 10-én ez a csapat megtámadta és szétszórta a német menetoszlop végén levő cseheket és svábokat, majd fosztogatni kezdték a poggyászt. I. Ottó idejében visszafordította frank légióját, akik megsemmisítették a fosztogató magyar csapatot. Az elfogadottabb elmélet azonban az, hogy Ottó már csatarendbe állította seregét, amikor az őket követő magyar sereg megkerülte a bal szárnyat, majd szétverte a poggyászt őrző cseheket és visszaszorította a svábokat. Ottó a jobb szárnyról vezényelte át a frankokat az arcvonal háta mögött, és a Konrád vezette seregrész űzte el a magyarokat. Ezt követően Konrád elfoglalta helyét a jobbszárnyon, és a bal szárny svábjai is rendezték soraikat. A magyar vezérek számlájára írható, hogy a nagyobbik seregrésszel nem támadtak, amikor Konrád herceg felmentette a balszárnyat, és hagyták ismét felfejlődni a németeket. Ez végzetes hibának bizonyult, hiszen az Ottó vezette támadás közelharcra kényszerítette a magyarokat, akik csak rövid ideig tudták tartani az arcvonalat, majd futásra kényszerültek. A vereség ellenére a magyarok szervezetten vonultak vissza Augsburgig, de Ottó kiválóan mozgósította erőit, és minden folyóátkelőnél és gázlónál, valamint a bajor váraknál fegyveres csapatok támadták meg, és demoralizálták a magyar csapatokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következmények:
A magyar sereg nagy része megsemmisült a csatában vagy az üldözés során, a vezéreket, Lélt és Vérbulcsút elfogták, és elrettentésül kivégezték. A németek is komoly veszteségeket szenvedtek, Konrád herceg is az elesettek között volt. A Lech mezei csata után a magyarok nem indítottak több kalandozó hadjáratot nyugat felé, a németek pedig teljes erejükkel a szlávok elleni harcba foghattak.

Források: Liptai Ervin: Magyarország hadtörténete, 1984

A bejegyzés trackback címe:

https://csata.blog.hu/api/trackback/id/tr964375518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása