Carrhae - i.e. 53

2012.01.03. 14:15

A római hadsereg egyik legsúlyosabb vereségeként számon tartott carrhae-i csata a keleti és a nyugati kultúra újabb nagy összecsapása volt, és bebizonyította, hogy a római hadsereg is sebezhető megfelelő taktikával.

Előzmények:
Róma kis-ázsiai terjeszkedése az i.e. 1. században indult el, és fontos állomása volt az, hogy Gnaeus Pompeius legyőzte Pontusz államát, majd i.e. 63-ban egészen Jeruzsálemig nyomult. A kialakuló hatalmi vákuumban a Párthus Birodalom gyorsan növelte erejét,a  rómaiak azonban nem vették komolyan az új fenyegetést. i.e. 53-ra azonban elérkezett az idő, hogy Róma bekebelezze keleti szomszédját, és Licinius Crassus hadjáratot indított az észak-mezopotámiai párthus területek ellen. A kettéosztott párthus sereg kisebbik része végül Carrhae mellett kényszerült csatára.

A szembenálló seregek:
Róma: Crassus 40-42 ezres hatalmas haderővel támadt, ebből 34 ezer volt gyalogos legionarius, 4 ezer lovas, és 4 ezer íjász.
Párthusok: A Surena hadvezér vezette párthus haderő körülbelül ezer nehézlovasból és 9 ezer lovasíjászból állt, gyalogos egységek nélkül.

Ütőkártyák:
Róma: A római sereg legfőbb egységei természetesen a gyalogos legionariusok voltak. Ezek a katonák a korszak legjobb nehézgyalogosai voltak, mivel magas szintű kiképzésben részesültek. Fő fegyverük a gladius, a rövid kard volt, de harcászatuk alapja a négyszögletes nagyméretű pajzs, amelynek több formációnál is komoly hasznát vették.
Párthusok: Surena seregének legjobb egységei a nehézlovasok, a cataphract-ok voltak, ebben a csatában mégis a lovasíjászok vitték a prímet. Ezeknek a harcosoknak a visszacsapó íjaik sokkal erősebbek voltak az ellenfelek hasonló fegyvereinél, így messzebbről tüzelhettek a csata során.

A csata:
Surena a csata előtti napokban folyamatos visszavonulásával gyengítette a nyári melegben páncélban menetelő római sereget, amíg megfelelő csatateret nem talált. Crassus előörseit aztán Carrhae mellet lemészárolják, így a római tábornok csatarendbe áll. 12 ember mély sorokba rendezi gyalogságát. A csata első aktusaként Surena előrerendelte nehézlovasait, akik páncéljukról levették a takarókat, hogy a fémről visszaverődő napsugarakkal ijesszék meg a rómaiakat. Ezzel egy időben megszólaltatták a harcban szokásos hangszereket is, majd megindult a támadás. Surena a nehézlovasait a római szárnyak ellen küldte, mire Crassus könnyű fegyverzetű csapatokkal indít támadást. Ez a párthus íjászok támadása során összeomlik, a lovasíjászok pedig ezután folyamatos tűz alá veszik a római középhadat is. A nyílvesszők ellen a testudo, teknősbéka alakzattal védekezik Crassus serege, így könnyebb sérülésekkel megússzák a katonák. A római vezér fia, Publius, látva, hogy a támadás nem szünetel, lovasrohamot vezényel a párthusok ellen, ezt azonban hamar felszámolják, és megölik Publiust. A folyamatos nyílzápor, az ellenség kitérő manőverei, és az egyre több sebesült alaposan lecsökkentette a római hadsereg harci morálját. Surena ekkor újra támadást vezényelt, nehézlovasai pedig a tehetetlen legionariusoknak rontottak, először csak kevés sikerrel. Aztán a sokadik roham és a nyílzápor együttesen meghozta az eredményét, sikerült szétszaggatni a római derékhadat is. A rómaiak sebesültjeiket hátrahagyva, kisebb egységekben menekülni kezdtek. A párthusok az éjszaka során nem üldözték őket, de nappal folytatódott a hajtóvadászat, amely során két nap múlva Crassust is elkapták, és megölték. Végül 18-20 ezer római halott feküdt a csatatéren és környékén, 10 ezren pedig fogságba estek.

 
A következmények:

Róma jelentős számú haderőt veszített, valamint az első triumvirátus tagját, Crassust is. A bizonytalan belpolitikai helyzetben ezután évekig nem vezetett senki hadjáratot a párthus területekre. A győztes vezér, Surena nem tört be római területekre, megelégedett hazája megvédésével. Királya, II. Orodész azonban megirigyelte alattvalója sikerét, és kivégeztette Carrhae hősét.

Források: http://romaikor.hu/index.php?p=cikk&a1=32&a2=204&id=2672
http://toriblog.blog.hu/2008/05/08/a_romai_perzsa_haboruk_i
 

A bejegyzés trackback címe:

https://csata.blog.hu/api/trackback/id/tr703516341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása